Ágota Vendégház

Torockóról

Környezet

Torockó – Tordától és Nagyenyedtől 25-30km távolságra a Borévi szoros és a Kőköz meredek sziklakapuja között, festői hegyek határolta szűk medencében fekszik. Délkelet felől 1128m magas Székelykő kopár bércei, mint egy színfal emelkedik a település fölé. A Székelykővel átellenben, az Aranyos völgye irányában a Szállas-tető és az Ordaskő 1250m magas fenyő, és lombhullató erdőkkel körülvett sziklatornyai vigyázzák a medence csendjét. Északkelet felé az erdők sűrű lombjai alatt, kőfalak, szerteágazó útvonalak idézik a vasbánya egykori hétköznapjait. A bányák bejáratait ma már a természet által teljesen birtokba vett törmelékhalmok jelzik, csupán néhányuk felismerhető.

A házak az 1870-es tűzvész után épültek, szinte egyformák, de mégis díszitésükben különböznek. A házak alatti pincékben melyek bejáratát és ablakait kovácsoltvas rácsok és ajtók védenek, itt tárolták a vasból készített szerszámokat fegyvereket. A régi torockói házak nagyrésze védett műemlék és Európa Nostra-díjas 1999-óta.

 

A vas útja

A torockói vasérc Európa legjobb minőségű vasérce volt, így az ebből készült szerszámok is nagyon keresettek voltak. A kibányászott ércet lóháton, kosarakban szállították le a patak parti érczúzó malmokhoz, ahol az összezúzott ércet pörköléssel dúsították. Ezután vasolvasztó kemencékbe került az érc, ahol faszénnel hevítették, a magas hőfokot fújtatókkal sikerült elérni. A fújtatókat a patak vizével működtették. A kiolvadt vas pedig a kohó alján gyűlt össze, ezt nevezték a torockóiak vaskenyérnek. A vaskenyeret a vasverőkben feldarabolták, az így nyert vasból készültek a szerszámok, a zárak és a fegyverek.

Kapuk

A torockói kapuk és kerítések hagyományos anyaga a fa. A kiskapuk rendszerint gondosan megmunkált, borított szerkezetűek, melyeket kovácsoltvas szegekkel vertek ki, pántokkal zárral, kilinccsel és ajtógombbal láttak el.

Az utcaajtókat általában zsindellyel, cseréppel, újabban fémlemezes borítással védték. A kapukat keményfából faragott bálványokra akasztották, ezekbe bevésték a kapu állításának évét és állítói nevének kezdőbetűit. A hagyományos torockói udvarokat általában a keresztben épített nagy csűr zárja le, mely a hasonló elhelyezésű szomszédos csűrökkel csűrsort alkotnak.

A lakóház mögött lehetnek kisebb gazdasági épületek, pl. sütőház, kamra, gabonás, ólak.

Bútorzat

A legtöbb épületben magmaradt a hagyományos népi bútorzat néhány darabja. Leggyakoribbak a festett kelengyésládák, fogasok, asztalok, falitékák. Ritkábbak a festett ágyak székek szekrények. Virágos ornamentikáva gazdagon diszítettek, alapszínük sötétzöld, fehérrel vagy más világos színekkel festik rájuk. Különleges tulajdonsággal is rendelkeznek, belsejükben, fiókok, rekeszek vannak melyek működését csak a tulajdonos ismeri.

Népviselet

Híres völgy a Fehérpatak völgye: itt találhatók a régi aranybányák is. A torockói patakok medrében féldrágaköveket - achát, ametiszt, karneol - találhat a türelmes kutató. A torockói népviseleten található ékszerek, csatok mind a környező patakokban talált drágakövektől díszesek.

Varrottasok

A kézimunkák két fajta varrástechnikával készülnek: keresztszemes öltéssel, ezt szálánvarrott vagy szeminas varrásnak nevezik. Lapos öltéssel készülnek az írásos, rámán varrott kézimunkák. A mintával kirajzolt vásznat ráfeszítik egy fakeretre így szabályosan és szebben lehet kivarrni. Az szép rámán varrott kézimunkák színe-visszája szinte egyforma. A mintáknak elnevezése is van: nagykígyós, kiskígyós, petrezselymes, tölgyfaleveles, állóliliomos, folyótulipános. A varratokhoz általában kék vagy piros cérnát használtak.

Kétszer kel a nap

Korán reggel a nap a Székelykő, Kiskőnek nevezett oldala mögül kél, de hamarosan el is bújik, a falut a hegy árnyéka takarja. A második "igazi" napkelte akkor van amikor a nap látszólagos útján már a Nagyárok felett jár. Ennek a sajátos jelenségnek az oka az m-es észak-dél vonulatú Székelykő sajátos alakja.

A Székelykő

Nevét az 1241-es tatárdúláskor kapta. Az 1128m magas szikla csúcsán álló vár nyugati oldala mászhatatlan meredek, ezért csak a keleti oldala volt falazva. A várat az aranyosszéki székelyek védték a tatárokkal szemben. A vár falai ma már nem látszanak de a vakondtúrásokból régi cserepek, különös formájú nyílhegyek, pénzérmék kerülnek elő.

Kőlyuk

A Székelykő oldalában található barlangok a nehéz időben menedéket nyújtottak az embereknek.Úgy tartják ide menekült 1849-ben a Negyenyedi pusztulásakor az enyedi Bethlen Kollégium diáksága is